K-1 szabályrendszer

A szabályrendszer pdf formátumban letölthető INNEN

A K1 rendszerű küzdelem során a versenyzők teljes erővel kivitelezett kéz- és lábtechnikák végrehajtásával igyekeznek találatokat elérni. Ennek során szabályos, amennyiben a támadó az ellenfelét megrendíti (leüti), vagy kiüti. A küzdelem, amelyet ökölvívó ringben vívnak, folyamatos, azt a vezető bíró csak sérülés esetén és szabálytalanságnál, ill. megrendítő erejű találatnál állítja meg.

 

Öltözék

A versenyeken a férfiak félmeztelenül küzdenek és rövidnadrágot viselnek. A női versenyzők ruházata felső részből (póló vagy top) és rövidnadrágból áll. Öv viselése tilos.

 

Kötelező védőfelszerelések

– 10 unciás, zárt box kesztyű,

– kombinált sípcsont és lábfej védő,

– fejvédő,

– fogvédő,

– szuszpenzor (nőknek is), amelyet csak a nadrág alatt lehet viselni.

– bandázs

– mellvédő, a női versenyzők számára

A védőfelszereléseknek épnek, megfelelő méretűnek és állapotúaknak kell lenniük. Nem lehet rajtuk fém (csat, kapocs), vagy bármely sérülés okozására alkalmas rész.

A mérkőzések időtartama

1. A mérkőzések időtartama menetenként kettő perc, a menetek között egyperces szünetekkel.

2. A mérkőzések a selejtezők során kettő-, a döntőben hárommenetesek.

 

Találati felületek

1. Érvényes (pontot érően támadható) találati felületek:

– Fej: az arc, a homlok, a fej oldalsó része.

– Felsőtest: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig.

– A lábak boka feletti teljes felülete.

2. Érvénytelen, tiltott találati felületek:

– a fejtető,

– a tarkó,

– a nyak,

– a hát, a gerinc és a vesék,

– a karok és a vállak

 

Engedélyezett támadó felületek

1. Kéz:

– az ököl elülső része,

– a kézhát

2. Láb:

– a talp,

– lábél,

– a lefeszített lábfej. A balta, a fordított köríves, valamint a fordulásos rúgásoknál csak a talp lehet a támadó felület, a sarok nem.

– sípcsont

– térd

Engedélyezett technikák

1. Kéztechnikák:

– box technikák

– kézhátütés, fordulásos kézhátütés

2. Rúgások:

– egyenes rúgás

– hátsó egyenes rúgás

– oldalsó rúgás

– köríves rúgás

– fordított köríves (sarok) rúgás

– baltarúgás

– fordulásos rúgások

– ugró rúgások

– térdrúgások, ugró térdrúgások

3. Lábsöprés:

A lábsöprés csak abban az esetben értékelhető, ha

– a technika az ellenfél lábfejére irányul és a lábsöprést végrehajtó versenyző a lábfejével támadott,

– a megtámadott versenyző a lábsöprés következtében azonnal elesik, vagyis valamely testrésze – a lábán kívül- a talajt éri,

– a támadó a lábsöprés végrehajtása alatt és után talpon marad és más testrészével nem érinti a talajt.

4. Clinch:

A clinch (két kéz a tarkón) maximum 5 másodpercig tarthat, ez alatt a versenyző egy térdrúgást hajthat végre.

Tiltott technikák és akciók

1. Tiltott technikák:

– ütés belső és külső kézéllel

– tenyeres ütés

– támadás ujjal

– alkaros ütés

– könyökütés

– dobások

– a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák

2. Tiltott akciók:

– érvénytelen találati felületek támadása

– támadás nem engedélyezett támadó felülettel

– huzamosabb ideig érvényes lábtechnikák nélküli küzdés

– vissza nem lépés a „break” vezényszó után

– „állj”, vagy „break” utáni támadás

– földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a versenyző valamely testrésze – a lábán kívül – a talajt éri)

– a kötelek közé szorult ellenfél támadása

– az ellenfél kötélen kívülre történő nyomása

– az öv szintje alá hajlás

– a kötelek fogása, ill. kihasználása (lendület vételéhez)

– fejelés

– ütés vállal

– lökés

– fogás (a szabályos clinch – két kéz a tarkón – kivételével)

– menekülés,

– kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása

– szándékos földre kerülés

– a fogvédő szándékos kiejtése, vagy kiköpése

– szándékos és ismételt időhúzás

– a ring engedély nélküli elhagyása a mérkőzés befejeződése előtt

– passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése

– bármely sportszerűtlen viselkedés

– engedély nélküli beszéd küzdelem közben

– a bírók, edzők, vezetők, rendezők elleni támadás a küzd_téren és azon kívül a verseny ideje alatt.

3. Tiltott akciónak számít a versenyző edzőinek, segédeinek, csapattagjainak, vezetőinek bármely sportszerűtlen viselkedése is.

 

 

 

 

Az érvényes találat kritériumai

1. Érvényesnek, pontértékű az a találat, amely

– engedélyezett, nem tiltott technika, amelyet

– szabályosan,

– kellő gyorsasággal és

– teljes erővel hajtanak végre,

– érvényes találati felületre irányul,

– az érvényes találati felületet az érvényes támadó felülettel támadja,

– a támadó és találati felületek érintkeznek egymással (contact),

– a végrehajtás – beleértve az ugró ütések és rúgások esetén a földre érkezést is – nem jár egyensúlyvesztéssel

(nem számít egyensúlyvesztésnek, ha a találattal elért versenyző ellenfelét – szabálytalanul fellöki)

2. A nem teljes erővel végrehajtott technikák érvénytelenek.

3. Érvényes találatot csak a felületek érintkezésének hangja alapján megítélni nem lehet, a bíróknak a találat megítéléséhez a támadó és a találati felületek találkozását feltétlenül látniuk kell.

 

 

Büntetések

1. Azt a versenyzőt, aki a felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét elköveti, a vezető bíró büntetéssel sújtja.

2. A büntetések fokozatai a következők:

– első szabálysértés: hivatalos figyelmeztetés (official warning)

– második szabálysértés: 2. hivatalos figyelmeztetés és mínusz pont

– harmadik szabálysértés: 3. hivatalos figyelmeztetés és mínusz pont

– negyedik szabálysértés: leléptetés

A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni, azonban következő, különösen súlyos szabálytalanságok esetében, a fokozati sorrend betartása nem kötelező:

– „vak” technikák alkalmazása,

– „állj” és „break” utáni támadás,

– a küzdelem szándékos elkerülése,

– sportszerűtlen magatartás.

Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyző akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le is léptethető.

 

A bírók működése

1. A mérkőzések során egy vezető bíró (referee), három pontozó bíró (judge) működik közre. Öltözékük szürke nadrág, tengerészkék zakó, fehér ing, csokornyakkendő és sportcipő.

 

A vezető bíró

1. A vezető bíró felelős a mérkőzés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzők biztonságáért, a bíráskodás rendjéért. Ennek során kötelessége megakadályozni, hogy egy versenyző szükségtelenül nagyarányú, kiütéses vereséget szenvedjen.

2. A vezető bíró, működése során három vezényszót használ:

– a FIGHT vezényszó a küzdelem elindítására szolgál,

– a STOP vezényszó, a küzdelem leállítására szolgál,

– a BREAK vezényszó, az összeakaszkodott versenyzők szétválasztására szolgál, amelynek elhangzása után mindkét versenyző köteles a küzdelmet abbahagyni, egy lépést hátralépni, majd a küzdelmet külön vezényszó nélkül folytatni.

 

A menetek pontozása

1. A pontozó bírók menetenként számolják a versenyzők által bevitt érvényes találatokat. Minden érvényes találat egy pontot ér.

2. A menetek végén az egyes menetekben elért találatok számát versenyzőnként összeadják és ebből az összegből levonják a kapott pontlevonások. Pontlevonás (mínusz pont) esetén a pontozó bírók három (3) pontot vonnak le az elért találatok összegéből.

3. A mérkőzés végén a pontozó bírók az egyes menetek során elért – a pontlevonások figyelembe vételével meghatározott – pontok összegét összeadják. A mérkőzést az nyeri, aki több pontot ért el.

 

A győztes meghatározása a mérkőzés végén

1. A mérkőzést az nyeri, aki több pontot ért el.

2. Amennyiben ez a számérték mindkét versenyzőnél azonos, akkor a pontozó bírónak mindenféleképpen meg kell jelölnie a győztest, mert döntetlen eredmény nem születhet.

3. Azonos pontszám esetén, a győztes kijelölése a következők alapján történik, ebben a sorrendben:

– melyik versenyző nyerte az utolsó menetet (akinek több pontja volt),

Amennyiben az utolsó menet eredménye döntetlen volt akkor:

– amelyik versenyző aktívabb, támadóbb volt,

– amelyik versenyző többet rúgott,

– amelyik versenyző hatékonyabban védekezett,

– amelyik versenyző stílusa, technikája jobb volt.

 

Leütés, rászámolás, kiütés

1. Leütés (knock-down) esetén a vezető bíró azonnal megállítja a küzdelmet és számolni kezdi a másodperceket.

2. A leütött versenyző ellenfelének a számolás megkezdése előtt a semleges sarokba kell mennie, különben a vezető bíró nem kezdheti el a számolást.

3. Felfüggeszti a számolás a vezető bíró, amennyiben a számolás közben a leütött versenyző ellenfele a semleges sarokból kijön, ill. folytatja azt, ha ismét visszatér.

4. A vezető bíró normál ütemben, hangosan másodpercenként egytől tízig számol és közben a kezével is mutatja a számokat.

5. A küzdelem nem folytatódhat addig, amíg a vezet_ bíró nyolcig el nem számolt, még akkor sem, ha a leütött versenyző már a 8. másodperc előtt küzdőképességet mutat, karjának küzdőállásban tartásával.

6. Ha a leütött versenyző a 8. másodpercben küzdőképességet mutat, akkor a nyolcadik másodperc után folytatódhat a küzdelem.

7. A leütött versenyzőnek legkésőbb a 9. másodpercben küzdőképességet kell mutatnia ahhoz, hogy a küzdelmet folytathassa. Amennyiben ez nem történik meg és a vezető bíró elszámolt tízig, az azt jelenti, hogy a leütött versenyző kiütéses vereséget szenvedett.

8. Amennyiben a leütött versenyző a 8. másodpercben küzdőképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyző ismételten elesik, akkor a vezet_ bíró a nyolcadik másodperctől folytatja a számolást.

9. Amennyiben a leütött versenyző a 9. másodpercben küzdőképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyző ismételten elesik, akkor a vezető bíró nem számol tovább, az a leütött versenyző kiütéses vereségét jelenti.

10. Amennyiben a vezet_ bíró elkezdte a számolást, a mérkőzést nem lehet feladni, sem a versenyző, sem pedig az edző részéről. Erre csak a küzdelem újraindulása után kerülhet sor legközelebb (amennyiben a leütött versenyzőt nem számolták ki).

11. A küzd_képesség megítélésénél a vezető bírónak a leütött versenyző teljes állapotára kell figyelnie, önmagában a karok küzdőállásban tartása nem feltétlenül jelenti a küzdőképesség meglétét.

 

Segédek

1. Egy versenyzőnek legfeljebb két segéde (edző, másodedző) lehet egy mérkőzés folyamán. A küzdelem alatt a segédeknek minden kiegészítő felszerelést (vödör, palack, szék stb.) el kell távolítaniuk a ringből és annak széléről is.

2. A segédek közül csak az egyik léphet a ringbe a mérkőzés előtt, után és a szünetekben.

3. A segédek a küzdelem közben csak diszkrét módon adhatnak tanácsokat és a mérkőzés folyamán egyikük sem léphet fel a ring szélére.

4. A segéd feladhatja a mérkőzést a törölköző bedobásával, de csak akkor, ha a versenyzőre éppen nem számolnak rá.

5. A segédeket, a szabályokat sértő viselkedésükért a vezető bíró figyelmeztetheti és eltávolíthatja a küzdőtértől.