A kyokushin karate BUDO karate, amely művelőjének életformát ad.
BUDO: a harci művészet, BUSHIDO, a harcos útja, minden japán filozófia és történelem része.
A BUSHIDO életvitel, viselkedési norma, amelyben a fegyelem és az erkölcsi érték bír a legnagyobb fontossággal – egyszóval a teljes elkötelezettség (ez a harcművészeteket gyakorlók életének minden területén megnyilvánul, különösen a társadalom, a munkahely, az iskola, az edzőterem és a család iránt).
A kyokushin karate tehát több mint sport. Belső tartalma, filozófiája, sajátos erkölcsi értékrendje van, amelyben kiemelkedő szerepet kap a társadalomban való helytállás és a család tisztelete.
Filozófiájának lényege:
– fegyelem mint szellemi fegyelem, önfegyelem, testi, fizikai fegyelem,
– tisztelet másokkal és önmagunkkal szemben,
– a tulajdon tisztelete, és tisztelet saját testünk és szervezetünk iránt,
– a becsület: vonzódás, közeledés ahhoz, ami helyes, vagy közeledés egy általánosan elismert viselkedési módhoz.
A kyokushin karate harcmodora "knock -down" rendszerű-teljes erejű küzdelem. Célja, hogy a szabályrendszer által megengedett technikákkal az ellenfelet a megengedett felületeken harcképtelenné tegyük.
A küzdelem kemény test-test elleni harc. Művelőitől kitartó munkát igényel, hogy a megmérettetéseken, a vizsgákon és versenyeken kellő felkészültséggel álljanak helyt a tatamin. A hosszú esztendők edzései során fejleszti a fegyelmet, következetességet, pontosságot, gyorsaságot, hogy a technikákat a lehető leghatékonyabban tudják alkalmazni. A rendszeres tréningek és versenyek edzetté, az élet más területein is kitartóvá teszik a karatékákat.
A karatéban való elmélyülést tanulóknál 10-kyu-fokozatban, mesterszinten 10-dan-fokozatban mérik.
A kyokushin karate Sosai Masutatsu Oyama mester által megalapított karate iskola.
OYAMA mester 1923-ban született, és már gyermekkorában elkezdte a harci művészetek gyakorlását. Először kempót tanult, majd a mai modern karate megalapítójának, Gichin Funakoshinak lett a tanítványa. Később, miután 1947-ben megnyerte a első háború utáni Japán karatebajnokságot, saját felfogása, és életstílusa szerint formálta át az addigi karatét, így megalkotta a kyokushint, amely elsősorban az erőn és kitartáson alapszik. Szigorúan fegyelmezett és életszerű edzésmódszereiről, rendkívüli megpróbáltatásairól kiemelkedő töréstechnikai teljesítményeiről és a kemény küzdelmi rendszeréről lett igazán híres az egész világon, ugyanakkor szigorú erkölcsi téziseiben megtalálhatók a család és az idősebbek tisztelete is.
Sosai Masutatsu OYAMA 10 danos mester célja a kyokushin karate világszervezet (IKO) megteremtésével, ennek az életmódnak és harcmodornak világviszonylatban történő elfogadtatása, és elterjesztése volt.
A stílus népszerűsítésére OYAMA-mester a kezdetek óta látványos bemutatókat és bajnokságokat rendezett. Az egyre nagyobb népszerűségű kontinens – bajnokságok, világbajnokságok és nemzetközi tornák megszervezésével komoly lépéseket tett afelé, hogy a kyokushin karate olimpiai sportággá váljon…
A magyarországi Kyokushin Karate történeti áttekintése
A kyokushin karate magyarországi meghonosítása sensei Mészáros Attila Svédországban élő mester nevéhez fűződik. 1972-ben felkérést kapott hogy a Testnevelési Főiskolán tartson bemutatót, az akkoriban teljesen ismeretlen küzdősport, a karate bemutatása céljából /
Első lelkes tanítványai Furkó Kálmán és Adámy István voltak. Érdeklődésük ezután fordult a kyokushin karate felé. A szakmai gyakorlatot kitartó munkával szerezték meg elismert európai szaktekintélyek segítségével. Hét év eltelte, és a mestervizsgák megszerzése után alakultak meg vezetésükkel az első kyokushin karate klubok, először Budapesten, majd Székesfehérvárott, Szolnokon és azt követően gomba módra más vidéki városokban is. Az EB-t szervező Stabilitás Karate Klub 1991-ben alakult.
1978-ban rendeztek első ízben hazánkban nemzetközi szintű edzőtábort, amit sensei Mészáros Attila kérésére shihan Howard Collins 5 danos angol mester vezetett, aki maga is Oyama-mester belső tanítványa volt.
1979-ben rendezték az első zárt magyar kyokushin karate bajnokságot, Budapesten, majd ugyanebben az évben magyar delegáció utazott Japánba, a II. nyílt kyokushin karate világbajnokságra.
1980-ban ismerte el az OTSH a karatét Magyarországon hivatalos sportágnak, amelynek felügyeletére szakbizottságot hozott létre.
1982-ben a magyar csapat először vett részt az angliai Európa-bajnokságon, ahol Bódi István, középsúlyban III. helyezést ért el (ez volt a magyar válogatott első kimagasló nemzetközi teljesítménye).
1983-ban nagy sikerrel, telt ház előtt zajlott le az első IBUSZ-OYAMA Kupa, nemzetközi kyokushin karate verseny Budapesten. Ezen 15 ország, – köztük Japán is – képviseltette magát.
Az IBUSZ-OYAMA Kupáknak a későbbiekben még háromszor adott otthont a Budapest Sportcsarnok, s egyre népszerűbbé vált a nemzetközi versenyek között. Maga az alapító sosai Oyama is többször ellátogatott Budapestre, a verseny helyszínére. A legkiemelkedőbb magyar eredmény ebben az időben, Borza József teljesítménye volt, aki a 70 kg-os súlycsoportban egymás után háromszor érdemelte ki az aranyérmet.
1984 tavaszán a szakág létrehozta saját elnökségét, ekkor már 45 szakosztály működött, mintegy 5000 fővel. Az 1984-es tokiói világbajnokságon szintén részt vettek a magyar válogatott tagjai.
1987-ben, a szintén Tokióban megrendezett világbajnokságon, ismét japán meghívásra vettünk részt. Popper György, a Magyar Harcművészetek Szövetségének főtitkára és Schmitt Pál a NOB alelnöke is meghívást kapott, ahol sosai Oyama kitüntetéseket adott át kiemelkedő munkásságukért Schmitt Pálnak és Furkó Kálmánnak.
A négyévenkénti világbajnokságok mellett, évente Európa bajnokságokat szerveztek, amelynek 1989-ben Budapest adott otthont. Ekkor Furkó Kálmán 5. dan fokozatot kapott a versenyre látogató OYAMA mestertől.
1991-ben a magyar válogatott immár hagyományként vett részt a 4. Kyokushin Karate VB-n, Tokióban.
1992-ben ismét Magyarország – Szolnok – adhatott otthont a kontinens legjobbjai versenyének.
1994-ben meghalt sosai Masutatsu Oyama, századunk egyik legnagyobb küzdő egyénisége.
OYAMA mester halála után a kyokushin karate bár több szervezetben dolgozik tovább, az Oyama mester által kijelölt út azonban nem szakadt meg, a Magyar Kyokushin Szervezetek azóta is töretlenül haladnak a kyokushin útján, mind a budo, mind a nemzetközi mezőnyben is egyre eredményesebben szerepelnek a magyar versenyzők és karatékák, tovább erősitve a kyokushint Magyaroszágon és a világban.